A mai város lakossága közel 23000 fő és azon ritka települések közé tartozik, amelyek 100%-os infrastruktúrával
rendelkeznek. 1996- 97- években kiépült a gázfűtés, a teljes telefonhálózat és befejeződött a víz- és csatornahálózat korszerűsítése.
Nagy feladatot jelent ezeket követően az úthálózat korszerű felújítása is. Az elmúlt években nagykapacitású szennyvíztelep került átadásra,
valamint elkészült a nagyteljesítményű gázüzemű fűtőmű, amely mintegy 4000 lakás és 1900 háztartással egyenértékű intézmény hő ellátását biztosítja.
Érdekesség, hogy Várpalotán található Magyarország jelenlegi egyetlen elektromos áramot termelő szélerőműve is.
A város és a térség gazdasági életében izgalmas színfoltot jelent a VÁR EXPO, amely évente megrendezésre kerülő elismert színvonalú, kulturális programokkal
tűzdelt gazdasági, vállalkozói kiállítás és vásár. A város büszke a tavasszal hagyományosan megrendezésre kerülő Bakony Virágai népművészeti napokra, valamint
a minden év októberében megszervezett Várpalotai Napok rendezvénysorozatra.
BÁTORKŐ VÁRA
A Thuri- vártól nemzetközi turistajelzés vezet a Várvölgyön át Bátorkő váráig, mely a Fajdas hegységben egy sziklabércen emelkedik. Ez az
egykori Pusztapalota romjai, Mátyás király vadászkastélya volt. A Bakony rengetegének egyik legszebb pontján épült a XIV. század elején ez a kis fellegvár, melyről
említést tett Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Krúdy Gyula és Petőfi Sándor is műveikben. Az utolsó adat szerint 1559-től elhagyatott hely.
Háromemeletes toronynak és nem várnak építették, erről árulkodik a ma is látható 15m magas falmaradvány. Csak délnyugat felől volt megközelíthető felvonóhíd segítségével,
mely mára már nem látható. Ma egyike a Bakony középkori emlékeinek. A Thuri- vártól turistajelzés vezet a Bakony erdejében emelkedő sziklaszirtet koronázó Pusztapalota várromjához.
GRÓF ZICHY-KASTÉLY
A kastélydombon álló gróf Zichy- kastélyt 1722-ben kezdte építtetni a Várpalotán élő egyik Zichy család. A város uralkodó pontján álló épület 1860-ban leégett, melyet
akkor a művészetpártoló földesúr, Waldstein János birtokolt, aki a kastélyt újjáépíttette. Waldstein János Széchenyi István legközelebbi baráti körébe tartozott, felesége Zichy Terézia révén
került a birtokába. A kastély újjáépítésének terveit Ybl Miklóssal készíttette.
A földszinti szépen felújított hall eredetileg kápolna volt, majd a világháborúk ideje alatt garázsnak használták. Az emeleti könyvtár gyönyörű fa polcai és különleges fa burkolatai máig
láthatók, könyvei 1913-ban megsemmisültek. A könyvtárterem mennyezetén látható mitológiai korokat idéző freskóival ma is kulturális rendezvények rendszeres otthona. Az épület homlokzati attikái
között a Waldstein - Zichy címer látható, a felirat szerint 1876-ban készült.
THURY-VÁR
Eredetileg a Bakony erdejének egy sziklacsúcsán épült ezen a környéken vár, Bátorkő néven, a 12. században. A 14. század második felében az itt birtokot szerző Újlakiak
építették meg a mai vár ősét. Palotájuk U alakú volt, északkeleti sarkán egy torony erősítette. Később négy saroktoronnyal erősített, szabályos alaprajzú várkastéllyá építették ki. A törökök
többször megpróbálkoztak ostromával. 1566-ban kapitánya, Thuri György hősiesen megvédelmezte, csak 1593-ban kerül török kézre. Visszafoglalták, majd ismét gazdát cserélt és csak 1687-ben került
véglegesen a keresztény csapatok birtokába. Még szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban is, a szabadságharc után tornyait visszabontották, védőfalait megrongálták, a 20. századra romossá
vált. A vár épületeinek kutatása és helyreállítása az 1960-as évek óta folyik.
A vár földszintjén helytörténeti kiállítás, a középkori palota épségben megmaradt részei látogathatók, valamint a helyreállított helyiségeiben a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum és a
Magyar Vegyészeti Múzeum kiállításai.